Amit gondolsz magadról, az vagy te! Önkorlátozó hiedelemrendszer

Az önbizalomhiány megakadályozza az előrelépést. Ha meg nem indulunk el, nem lesz önbizalmunk. Ez az ördögi kör azonban megszakítható.
Így volt ez Bakó Évi esetében is, akivel három és fél éve fejeztünk be egy DÉT (Digitális Életpálya Térkép) folyamatot.

A nyáron egészen véletlenül találkoztunk egy workshopon. Ez adta az aktualitást hogy beszélgessünk arról mi történt a három év alatt.

Bakó Éva, kineziológus

Bakó Éva, kineziológus Fotó: Simon Iringó

KM: Évi, nézzük meg honnan indultál!

BÉ: 40 éves korom után váltottam, most kineziológus vagyok. Előtte marketingesként dolgoztam, meg irodavezetőként.
Két gyerekem született. A második megszületésekor már motoszkált bennem a gondolat, hogy természetes módszerekkel segítsek az embereknek. Sokat képeztem magamat ezen a téren. Amikor találkoztunk éppen akkor csináltam meg a kineziológus vizsgát. Aztán több évem elment a tervezgetéssel.

KM: Mi volt a DÉT eredménye?

BÉ: Csináltunk rövid és hosszú távú tervet, tudatosítottam magamban, hogy engem az tesz boldoggá, ha másoknak segíthetek.
Most átnéztem a három és fél évvel ezelőtt készített jövőtervemet. Minden egyes pontja teljesült, megcsináltam! Kivéve az, hogy a biztos munkát részesítem előnyben. El kellett fogadnom, hogy a vállalkozás megalapozása hosszabb ideig tart, addig anyagi támogatás szükséges a mindennapokhoz.

KM: Miért nem váltottál hamarabb?

BÉ: Kényelmes volt. Részmunkaidőben dolgoztam és a gyerekeket iskola után tudtam vinni foglalkozásokra, tudtam velük tanulni. Közel volt a munkahelyem, nem volt túl bonyolult a munka, kis felelősséggel járt és a munkatársaimat is szerettem. Kaptam a fizetésem. Néha egy-egy érdekesebb munka is beesett, amire büszke voltam.

Bakó Éva munka közben

KM: Mi volt a fordulópont, amikor végre elindultál a saját utadon?

BÉ: Állandóan beteg voltam. Hol az ízületeim gyulladtak be, hol a fogam, vagy más problémám volt. Tavaly februárban egy komoly tüdőgyulladásom is volt.

KM: Rögtön összekötötted, hogy azért vagy beteg, mert nem azt a munkát végzed, amit szeretnél?

BÉ: Nem tudtam rögtön, hogy ez az oka a betegségeimnek, bár a barátnőm, aki szintén kineziológus, többször mondta, hogy nem vagyok a helyemen, változtatnom kellene. De a döntést még nem hoztam meg. Végül egy belgyógyász doktornő kérdése adta meg az utolsó lökést. Rákérdezett, hogy minden rendben van-e a munkahelyemen. Ugyanis minden leletem negatív volt, nem találta az okot. Teljesen összeállt a kép és 3 hónap múlva felmondtam.

KM: Miért nem indultál el a DÉT után azonnal?

BÉ: Mindig elvonta valami a figyelmemet. Hol a gyerekek voltak betegek, hol intézni kellett dolgokat. A hitrendszerem is megakadályozott abban, hogy vállalkozó legyek.

Azt gondoltam, hogy az emberek délután érnek rá, és ha én délután dolgozok, akkor nem tudok a gyerekekkel foglalkozni. Pedig ez nem így van. Sokan ráérnek napközben is. A DÉT-ben kiderült, hogy a vállalkozói készségeimen is fejlesztenem kell. Hiányoztak tehát tudásaim, ami megakadályoztak, hogy lépjek.

Kezelés közben

Meghatározó ok volt a félelem is. Féltem, hogy nem tudom megcsinálni, ezzel is foglalkoznom kellett. Kineziológushoz és családállításra jártam és ezek a félelmek elmúltak szerencsére.

KM: Vállalkozóként milyen most az életed?

BÉ: Korábban munkaként tekintettem a munkára, most nem. Nem érzem munkának most. Inkább hivatásnak érzem. Sokkal motiváltabb vagyok, mert a saját vállalkozásomért dolgozom.

Elismerést kapok az ügyfeleimtől, ami energiával tölt fel, sikerélménnyel jár. Minden egyes dolog, amit csinálok hozzátesz, hogy jobban menjen a vállalkozás, jöjjenek az ügyfelek.

KM: Vannak „nem szeretem” feladatok is a vállalkozásban. Ezzel hogy vagy?

BÉ: Nem szeretem az adminisztrációt, időnként nem látom még át a könyvelést. Ezekben ilyenkor segítséget kérek.

KM: Volt már, hogy elkeseredtél?

BÉ: Igen, persze. Azt hittem, gyorsabban fog növekedni az üzletem. Kezdett beindulni, jöttek az ügyfelek, aztán jött a COVID első hulláma.

KM: Ki segített?

BÉ: A férjem. Mellettem áll és támogat így biztonságban érzem magam.

KM: Milyen kérdést tennél fel búcsúzóul magadnak?

BÉ: Azt kérdezném, hogy ha visszamehetnék az időben és újra csinálhatnám, akkor is ennyit várnék-e a vállalkozással? A válaszom pedig, hogy nem. Mindenkit biztatok, hogy ne várjon éveket, hanem vágjon bele hamarabb.

KM: Miért nem várnál?

BÉ: Mert sokkal jobb így. Sokkal boldogabbnak érzem magam, jobb a kedvem és az utóbbi időben egyszer sem voltam beteg, helyreállt az egészségem.

KM: Évi, min múlik a siker?

BÉ: Önbizalom kell hozzá. Sokat dolgoztam rajta, hogy túllépjek az önbizalomhiányon. Legyen megfelelő önismeretem, segítséget kértem több szakembertől.
Ezen kívül CSINÁLNI KELL. Kitartás is szükséges, hogy amikor nem megy olyan jól akkor is folytassam tovább.

KM: Köszönöm a beszélgetést, további sikereket kívánok!

További sikertörténeteket olvashtsz még a “Sikeres újrakezdők” e-bookomban.
A Digitális Életpálya Térképről itt olvashatsz.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top